Kérdés

" folytassam, vagy ne hagyjam abba?" :P

Új szerelem

valahogy így érzem ma magam... megint... mint aki nem e világi.
a hölgy elég varázslatosakat alkot... engem a mangán túl Pom-Pom meséire emlékeztet, (ez a kép mindenképp') érdekes stílusbeli kombó. A hölgy Camilla d'Errico, honlapja itten megtekinthető.

efucéká, plíz - avagy a szopatás magas foka.

 - jó, akkor hétfőn fél nap, kedden-szerdán-csütörtökön egész nap, pénteken fél nap oktatod őket, és rákövetkező héten elkezdenek dolgozni.

 - ühüm.

 - igen?

 - csak az merült fel bennem, így ki fogja elvégezni a munkámat.

 - látod az arcomat?

 - tessék?

 - látod az arcomat? hogy az van ráírva, hogy nem érdekel?

 - valami hozzászólás?

 - továbbra is csak az a gondom, ki fog dolgozni helyettem.

 - most ez a prior, miért, mi az, ami halaszthatatlan egy hétig????

...

nem túlórázom állandóan, és nem te magad mondtad, hogy egy éve két ember munkáját végzem.

azt sem te mondtad, pont tegnap, hogy pörgök, mint malac a jégen, azt látod, de mégsem haladnak előre a dolgok, úgyhogy leülök XYZ-vel, aki majd megmondja a tutit. 

csak egy a kibebaszott geci nagy baj; már annyiszor megmondtátok a tutit. túl frankó ez már így, nem gondolod?

persze a tutimegmondás is elmaradt ma, mert rám dobtad két másik ember munkáját, mert elengedted őket egyszerre szabira. ha egyedül csinálom meg, 6 h-t vett volna el, így, hogy valaki besegített, csak 3,5 volt. ó, igazán kedves, köszönöm. ja, hogy ez vis major, kérlek szépen, ó, az más. mert nincs minden nap valami ad hoc, vagy vis major, vagy a kvaélettudjamiafasz. tényleg.

persze,  minden oké.

persze.

today's mood.

agresszív tűsarkús hangulatba kerültem.
nem tudom, meddig bírom még. egyszer betelik a pohár, és úgyis elküldök mindenkit a retkes kva életbe.

'morning...

HB

'Birthday, Kibogozhatatlan...
Gondoltam, hogy írok Neked, de minek... félreértenéd.

csak, mert.

"Aztán éjszaka kifordítod a lelkemet, de szép..."

/Pegazusok Nem Léteznek - Kiadó/

Evan-nek

Kívánlak.

Kívánom egyszerre féktelen férfi tekinteted és finom, bársonyos női arcod.

Kívánom az érzést, hogy meghódítasz és felfalsz, hogy megszerzel, és óvatos, érzéki félelmed is, hogy megint magamévá teszlek.

Kívánom rózsaszín nyelved érzékeny, minden érintésesre éhes bőrömön, sóhajod simogatását, vad vágyad állatiasan csillogó szemeidben, vágyom azt is, hogy mindent elengedj, s elengedjek, hogy elszabadult ösztöneink játszadozzanak velünk, az utolsó hajszálig, ahol visszarántjuk magunkat a biztonságos valóság négy fala közé...vágyom piercinged játszadozását csiklómon, az én nyelvemet a Tiéden, a Tiéddel, a Tiédben...

Megőrjítesz.

A Mennyet és a Poklot járom egyszerre.

Szűkölök.

Megsemmisít a hiányod.

Elégni, harapni, ölelésedben kielégülni vágyom.

Szeretni vágylak. 

Ahogy csak én tudok, ahogy csak én tudlak, ahogy csak Te tudsz.

...ilyen napok jönnek...

...

suli.

meló.

karácsony...

ójeeee.

valahogy így

na, tegnap valahogy így éreztem magam én is...

amúgy az ötlet jó, innen.
ma már jobb, süt a nap...
elegem van... leginkább a melóból, de abból.... ablakon kiugrósan, basszamegarohadtkvaélet módjára.

Kupi van

Nagyon rég nem írtam már... és Evan-ról is van mit mesélnek Nektek. 

Igazából az elmúlt, kicsit több, mint egy hónap olyan innen nézve, mintha maga a végtelenség lenne... nem csak jó értelemben. Rengeteg küzdés is van ebben a történetben. Egy részén túl vagyok, egy másik, másfajta, lassabban megélhető része még hátra van... és azt érzem, az nem is fog véget érni sosem, örökké alakuló folyamat marad ez. Lépések. Eljutni A-ból B pontba... Utak. Új irányok.

Félek, nem fogok tudni minden fontos részletet felidézni. Pedig szeretnék mindent elmesélni, minden apró üveggolyót kihalászni az emlékeim közül, és megcsodálni a napfényben, aztán odagurítani Nektek, betűkből, hangokból gömbölyded szavakká formálni... ahogy a lilát, mélyzöldet, dühödt rózsaszínt, úgy a feketét is. (Vagy legalábbis majdnem mindent elmondani. :D A gyomrotok védelme érdekében... Még azon is elgondolkodtam, hogy 18+osítom a blogot, hogy szexuális tartalmak, így, lány+lány kombóban is beleférjenek... Ezen még vacilálok. :))

Most Ő tölti ki az életem. Persze, a munka és a tanulás mellett (mert az utóbbira most nagy ívből... :$ :D), és persze a nővérkém, és Spike mellett.

Szeretnék mindent megmutatni, megörökíteni, mert egy eddig hetero-ként élő lány számára ennek a párkapcsolatnak rengeteg új aspektusa van.

• Barátok, szülők, munkahely, az utca emberei - elfogadás. 
• Spike és a barátságunk próbatétele; az érzelmekig csupaszítás, és a hűség témaköre... kicsit más ez most, mint eddig, hiszen volt egy fiú, és most van egy leány.
• Önmagam elfogadása, önmagamban és önmagammal a felvállalás(ok) (tömkelege). 
• Felismerések, rádöbbenések. Apró, villanásnyi tudathasadások (garmada). 
• A viszonzott, ösztönszerűen vad szerelem, sok szempontból saját magam tükörképébe...

Rohadt nagy kupleráj lett hirtelen Alice világában, és nem egyszerű rendet rakni.
Nem bánom.
Csak még néha vakarom a fejem.

Át kell rendezni az egészet.

Bók

bókot kaptam, bár nem tudom, igaz-e:
"nem tudsz tank lenni. egyszerűen nem megy." :)

ahham.

PS: a gönc átszámítva több, mint hetven rongy. pedig nem mondom, hogy nem gondolkodtam el rajta, amikor megláttam, hogy rendelhető...

Fear

 - miért szeretsz? - kérdezte.
 - nem tudom és nem is érdekel. - válaszoltam.
 - nem szabadna szeretned.
 - nem érdekel.

Pornó

tegnap hajnali délután kettőkor, amikor felébredtem, nem bírtam magammal, és Britney: Work Bitch c. fantasztikus vérpezsdítő szennyére muszáj volt kicsit kényeztetnem magam, mert azt éreztem, különben szétrobbanok.

közben eszembe jutott, hogy Evan nem olyan rég azt írta egy sms-ben; ő szeretne az én pornóm lenni. 

én a hétköznapok szürke perceiben mindig káromkodom, az ágyban szinte soha. elég nehezen vagyok rávehető... van bennem egy belső gát, ami nem igazán hagyja, csak nagy ritkán...

de érdekes mód' minden fantáziámban mocskos szájú dögökkel játszatom el a szerepeket.

Evan soha nem beszél csúnyán, SOHA. kivéve szeretkezés közben... de olyankor zavarba ejtően határozottan és gyakran. lassan-lassan engem is tanít rá, ahogy oly sok minden másra is magammal, a belsőmmel, a vágyaimmal kapcsolatban...  

csak rá kellett gondolnom, meg arra, amit művel velem, egy pöttyet segítségül hívtam a fantáziám, és perceken belül szárnyaltam. 

Happy Halloween, my Dears