"Nincsen időm már, mégis halasztgat a vágy,
Hazahúz már, s mégis marad ez a “tánc”,
ami megvág, ami enyém igazán,
hogy menni kéne, de nem mozdul a láb.
Ami itt vár, az a tied az egész,
ez az íz más, amit már tele szőtt a szád,
ugye nem kár, hogy halasztgat a vágy,
pedig nincs sok időnk már."