...itt ficánkol a nyelvemen.
táncol az ajkaim közt.
bukfencezik a fogaim ívén,
csiklandozza az ízlelőbimbóimat,
cirógatja a szájpadlásomat,
kikacag.
hogy nem merem őt kilökni,
finoman a nyelvem hegyére tolni,
kimondani.
csak játszom vele,
ahogy Ő velem.
birkózunk,
hadakozunk,
könnyeket csal a szemembe,
miközben csókolom Őt,
és nem merem,
nem tudom,
képtelen vagyok...
pedig annyira vágyom rá.
hogy a fülébe suttoghassam végre már.
hogy
Szeretem.
Fákin hárd volt várni, hogy végre írj valamit... :) Bár most sem sok minden derült ki.. Persze a "szeretem" sem kevés, csak hogy vezetett idáig az út... Azt is leírod?
VálaszTörlés:D igen, hamarosan, ígérem ;)
VálaszTörlés