Teljesen tanácstalan vagyok. Kurvára, kibaszottul tanácstalan. Ülök az ágyban, és érzem, hogy a feszültség eszméletlen tempóval rág belülről, és már nincs sok hátra. És akkor felrobbanok és vége lesz. Aztán már csinálja vissza, aki akarja.
Ma azon gondolkodtam, nem direkt csinálja-e. Nem lehet-e, hogy pont az a célja, hogy kiborítson, hogy én tegyem meg a nehezebb lépéseket... Nem értem. Egyszerűen nem értem. Nincs benne logika. Illetve nyilván van, de már annyiszor átrágtuk ezt. ANNYISZOR. HÁT KURVÁRA SOXOR. És akkor jön azzal, hogy tudja hogy mit beszéltünk meg, de azért jól esett volna... lehet, hogy velem van a baj, de nekem is annyi minden jól esne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése