Tavasz

Túlcsordul bennem a Tavasz. Megőrülök a napsütéstől, a fénytől, ezernyi apró pillangó repked bennem, és dörömbölnek testem falán, belülről.

Alice és én hosszas tárgyalások után úgy döntöttünk, kézen fogva beugrunk a szakadékba, és S jött velünk. Most mászunk felfelé, vissza, hárman, és ahogy egyre feljebb jutunk, a napfény mind nagyobb szeletben éri a bőrünk, és a szívünk. Menni fog ez, csak erő kell és hit.

ja és:

"Nélküled olyan vagyok, mint vetés nélkül a föld, lomb nélkül az erdő, üres és szomorú." :D :D