2016. augusztus 6., szombat

A Kosarasnak.


nem számít, számítok-e.
nem számít, fontos vagyok-e.
nem számít, mit érzel.
nem számít, hányszor mosolyogsz még rám.
érzem, amit érzek; a megérzések ritkán hamisak.

nem számít, semmi sem, élvezem, hogy létezel, visszaadtad a reményt, oly sok mindent, és nem számít, Neked ez számít-e, fontos-e, látod-e, mert engem ezzel felszabadítasz, ellazítasz, boldoggá teszel, teljessé, újra önmagammá, és ez jó, kva jó

Bonobo Black Sand-jét hallgatom, füles a fülemben, max hangerőn, a basszus ütemesen ver a szívemben, az ereimben, mindenemben, élvezem, hogy mozgok, a tükörben egy boldog lányt látok, aki élvezi, hogy mozog a csípője, még használ a zene, még nem rozsdásodott el minden, még van bennem abból az őserőből, amit mindig is szerettem magamban.

megmutattad az utat, és ez jó, annyira jó, soha nem lehetek ezért elég hálás. 
nem csak Te tehetsz róla, de Te is; mosolygok, belülről jön, igazán mélyről, ez az enyém, az volt, és az is lesz.

még azt is könnyebben viselem ettől az egésztől, hogy szex-elvonási tüneteim vannak, unbelievable.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése