Hiányzik

Ma reggel arra ébredtem, hogy nagyon hiányzik valami - és nem anyám főztje.

A Kossuth-rádió hangjára ébredni, és ettől morcosan négykézláb kikúszni az ágyból. (Ki a fa*t érdekel a politika kora reggel 6-8-10-12 órakor???? :))

Vagy valami jó kis jazz zenére, és tudatosítani magadban, hogy apád egy tehetséges ütő-tanár és zeneszerző.

Vagy arra, hogy megint vitatkozik az egyik ügyfélszolgálatossal (szegény, ez mindig az ő posztja, pedig utálja. Tv, internet, telefon, bármi, ami szarakodhat, szarakodik is. Jó kis délelőtti progi.)

Hiányzik az arcuk, ahogy eltorzulva, meggyűrődve kibújnak a vackukból, hiányzik a lefőzött kv illata, ami huncut módon bekígyózik a szobámba a kulcslyukon. A Napfény, ami szemből megcirógatta az arcomat hajnalban, ahogy a Holdé is, éjjel, holdfogyatkozásokkor. A kert, a madárcsicsergés, a friss levegő. A leveleket csiklandozó napfény és pára utánozhatatlan látványa. A lefekvés előtti cigik a sötét éjszakában, a terasz lépcsőjén ücsörögve, a csillagokat kémlelve, és a szomszéd házból kiszűrődő TV-műsor hangjait hallgatva - a pasas nagyot halló, és van két Yorki-ja, amik állandó jelleggel túlugató versenyt játszanak egymással. Csak az első nap tartotta őket cukinak a környék, amíg meg nem szólaltak...

A qrva életbe is, hiányoznak az otthoni dolgok, a kis ceremóniák. Nem baj, jövő7végén otthon alszunk. :)