Nem tudom, mit kéne tennem. A szavaim annyit érnek, mint ujjaim között átpergő homok-azt mondod, nem érzed őket. Ne tegyek semmit, amit nem teszek szívesen. Legyek önmagam. De ha önmagam vagyok, kevés vagyok - időnként. Most is.
Így nem beszélek, mert minek, nem teszek semmit, amit nem szívből teszek. Ez meg így szar. Mi lesz ennek a vége...? Nem érzem a határt, nem tudom, én kérek-e sokat. Vsz.igen.
És akkor most? Ge*i dolog ez a szerelem.
PS: Megint esik. Szeretem, hogy szereted, ha esik az eső.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése