Halleluja

Szuper.

Anyámnak megvettem a Vágy és vezeklést DVD-n. Szerintem a világ egyik legszomorúbb, de legelgondolkodtatóbb, leggyönyörűbb szerelmes filmje. Ma megnézték apámmal meg Liával, - a hugim - aki közölte, hogy szörnyű volt; meg kellett nézniük egy természetfilmet utána, hogy ne álmodjanak rosszat. Fasza. 40 felett mindenen ki kell akadni, ami nem természetes, nem átlagos, nem happy end? Ami esetleg igaz, ámde kegyetlen, és néhány napig rágja az agyad, az már szar??? Tényleg ennyi jön le nekik az egészből?? Nem akarok megöregedni. És nem a rohadt ráncok miatt. Hanem az ilyenek miatt. Nem mellesleg vettem nekik egy romantikus lötyit is, azon lehet boldogosat játszani, meg aludni nyugodtan. Na, az sem volt jó. Hát, így agyaljon az ember, mit vesz karácsonyra a szüleinek. De ha megkérded, mit szeretnének, azt mondják, semmit, meg hogy nem tudják, és különben is találd ki.

Komolyan, az eszem megáll.

No jó.

Holnap szilveszter, halleluja.

Kocsmaparty saját tűzijátékkal, virslivel, 3 puttonyos Tokajival, meg a jó hangulattal. Remélem, idén élvezhető szilveszterem lesz. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az elmúlt években igencsak laposan sikerültek ezek az esték. Valami tuti, hogy nem klappolt, hiányzott, nem úgy alakult, and so on. Kíváncsi leszek, hogy ez most hogy alakul…

Hm. Megyek közgázt tanulni. 23:44-kor. Végül is nem gáz.

Immmmmmmmmmmmmádom a vizsgaidőszakot. :S