2010. február 3., szerda

Szösszenet


Fogalmam sincs, mit csináltam az elmúlt években.
Hogy miért azzal az emberrel, miért…
Hogy hagyhattam, hogy elvesszek…
Hogy hagyhattam, hogy engedhettem el lényem lényegét
Hogy élhettem a nélkül, ami életben tart
Hogy vegetáltam hosszú, végeláthatatlan órákon át
A szikra nélkül, a szívem nélkül,
A nélkül, ami mélyen bennem dobog, ami mindig is itt volt…
Hogy bírtam ki..



Ez a legnagyobb kétely.
Ha valaki évekkel ezelőtt azt mondja;
Hátat fordítok önmagamnak
És mellette boldogan élek,
Tágra nyitott szemekkel válaszoltam volna:
"Ott halok meg".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése