2012. augusztus 11., szombat
miért
Miért. Miért gondoltad, hogy besétálhatsz az életembe, és aztán kisétálhatsz belőle, és nekem ez nem fog fájni. Honnan vetted a bátorságot...??? Miből gondoltad, hogy jogod van hozzá???? Nem emlékeztél arra a bakancsos kislányra, miniszoknyában, aki ott ült a Malom előtt, és nyelte a könnyeit??? Nem? NEM? Hát, én emlékszem. És tudod mit?!? Bazd meg. BAZD MEG. Gyengévé tettél. És azt nem szeretem. Nem tudom élvezni az életet. Nem hiszem, hogy ezt akartad. Szerintem magad se tudtad, mit akarsz, mit csinálsz. Persze, nyílt lapokkal játszottál. DE EZ NEM ILYEN EGYSZERŰ.
És volt pofád megkérdezni, nem látom-e a szemedben, hogy nem csak azért, hogy annál többet jelentek...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése