Vihar a biliben

Nem bírok koncentrálni. Nem bírok gondolkodni. Jöttem befele, a melóhelyre, a fülembe ordított a tuctuc, Alice tombolt a szívemben, és legszívesebben én magam is azt tettem volna... Legszívesebben mindent a falhoz vágnék, és nézném, ahogy törik ezer darabra...mint én magam is.

De tök mindegy, akárhol is legyek, nem lenne sem jobb, sem rosszabb. Csak múlna már el... Az a baj, hogy dédelgetek egy reménytelen érzést. Mert jó nekem, mert jó idebennt érezni ezt. De tudom, hogy rövid úton fel fog falni. Hogy felemészt. De nem bírom elengedni. Vihar van a biliben.