megsértődött. joggal. hogy nem keresem. hogy egyoldalú. én senkit se keresek, már nem. leszoktam róla. és félek. tőle félek. magamtól félek Miatta. szerettem volna ezt húzni, még húzni, "csak még egyszer"... anyu, csak még egyszer. a mosolyát, az illatát, a bőre érintését, ahogy nevet, bármit, mindent, belőle. de nem lehet. mi értelme? semmi. hát megírtam neki. gondolom, elvágtam. az egészet. a fonalat. a kapcsolatot. nem akartam. tényleg nem. de ezt hosszú távon nem lehet. nem szabad. miatta. Miatta.
és most itt ülök, Lana Del Rey-t hallgatok, és a kis könnycseppek gurulnak, csak gurulnak, mint az üveggolyóim, olyan színesek voltak... sosem felejtem a Pál utcai fiúknak azt a részét.... itt ülök, és szakadozik a szívem... ha tovább húzom, hasadás lenne. ezt mindenki tudja. ez önvédelem. hát nem érted? önvédelem.
milyen jó lenne meg nem történtté tenni. milyen jó lenne, ha előtte átugrottam volna még hozzá. kényeztetni. vele aludni. Vele lenni. nem tettem. inkább ráborítottam a bilit - egye meg, amit főzött, remek, ez az én stílusom, büszke lehetsz magadra, Alice, állj a sarokba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése