Hellooo.
Ezen kívül: nagy meglepetésemre Gotyénak nem csak a Somebody That I Used To Know című száma varázslatos (tudom, fáziskésés, de csak egy egészen pöttynyi...), hanem az egész Making Mirrors album... hallgassátok! :) Ráficcentem.. Igen, tanuláshoz jó zene kell, ilyenkor legalább ilyen téren bővítem a repertoáromat...
Amúgy: ma istenesen felbaszták az agyam; gyűlölök ütközőpont lenni, - igen, már megint munkahely - aki bábozni akar, az dugjon fel magának egy seprűnyelet, azt nesze, engem ki lehet belőle hagyni.
Mindegy, új mottóim egyike az "Engedd el". Bármit, akármit, mindent. Lazíts, ne agyalj munkahelyi faszságokon az ágyban elalvás előtt, ne görcsölj hülyeségeken, add meg magadnak az időt, amit tényleg klassz gondolatokkal, álmokkal, szimpatikus tervekkel töltesz meg, és ezekkel aludj el, ezekkel kelj fel, legalábbis kiindulásképp. Az összes többi szart engedd el.
Írt a Szőke lány. Hogy találkozzunk, hogy átadja az üzenetet, vagyis a választ, meg hogy aludjunk együtt - még utoljára. Érdekes így, hogy tudom, hogy utolsó. Mégsem tudok nemet mondani.
... Alice megint alkot, ki tudja, hogy milyen érzelmi ajtókat fog ez megnyitni, vagy bebaszni, úgy, hogy kiszakad a keretéből... Reméljük, közben szembejön majd egy iddmegüveg is, csak hogy még szebb legyen majd a kép. Ha-ha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése