már nagyon régen olvastam. Faline juttatta eszembe, hogy talán nem ártana beszerezni. letöltöttem, de olvasni igazán papírról jó, meg vannak olyan, szívemhez közel álló alapdarabok, amelyek sajátként kellenek, eredetiben, könyvszagúan...
1974-es kiadás, a második. sajna nem azok a képek vannak benne, amit szeretek, de azok megvannak pdf-ben, majd kaptok belőlük... és néha majd idézgetek is, ahogy időm engedi olvasni.
A könyv elején található verssel indítom közös utunkat :)
Egész aranyló délután
"Egész aranyló délután
csak szeltük a vizet,
két ügyetlen, parányi kar
buzgón evezgetett,
küszködtek a kormánnyal
a parányi kis kezek.
Három kőszivü kisleány!
Ily álomszép időben
nem átall kérni egy mesét,
mely ,,száll, mint füst a légben".
Mit ér egy árva nyelv, ahol
három szól ellenében?
Az első kislány szigorú,
azt parancsolja: ,,Rajta!"
Reménykedik a második:
,,Milyen lesz? Csudafajta?"
A harmadik belekotyog,
sose pihen az ajka.
De aztán csend lesz hirtelen,
s már a tündér nyomában
barangolnak az új csodák
ismeretlen honában,
hol vad s madár beszél. Kicsit
hisznek is a csodában.
Ám a képzelet kútfeje
apadni kezd. Elég!
Fáradt a mesélő ajak,
hagyjuk hát a mesét.
,,Majd folytatom..."
,,Most van a m a j d !"
sikongják szerteszét.
Így nőtt, szövődött a mese,
amíg a perc haladt.
Most vége. Összefűztem a
fura-szín szálakat,
s víg csolnakunk már hazatart
az alkonypír alatt.
Alice, tied ez a mese,
tegye gyöngéd kezed
szép gyermekálmaid közé,
miket emlékezet
tart össze, mint hervadt csokort,
mit zarándok szedett."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése