Neheztelsz?

És megjött a válasz is. Most dühös vagyok, de igen, tudom, hogy értékelnem kell, és fogom is. Time. Just give me time.

"Szia. Egy paraszt voltam ne haragudj. Az a helyzet, hogy nagyon szerelmes voltam még akkor is a barátnőmbe és bármennyire is próbáltam elnyomni magamban amit éreztem, vagy csak hazudni magamnak, nem ment. Sajnálom, hogy nem válaszoltam rendesen és azt is, hogy elutasító voltam. Nekem is nehéz időszakom volt és ami azt illeti borzasztóan sérült voltam ... Ez persze nem mentség erre az egészre, nem volt szép amit csináltam, de nem volt szándékos és nagyon sajnálom, hogy megbántottalak vele. Ezért arra kérlek ne haragudj rám. Azt mondtad, hogy a korrektségem maradt meg benned leginkább... hát erre igencsak rácáfoltam. Ezt is sajnálom. Nem akartalak megbántani. megvallom őszintén nem tudtam kezelni a helyzetet. Remélem nem haragszol rám. Sajnálom, hogy ilyen tökéletlenül viselkedtem.. sajnos, minden igyekezetem ellenére, előfordul, hogy olyan helyzetben találom magam amit nem tudok kezelni. Remélem, ha most még nem is, később azért nem neheztelsz majd rám…"

erre szívem szerint annyit írtam volna, hogy vagy tényleg rossz volt az időzítés, vagy SOKKAL KEVESEBB SÓDERT KELLETT VOLNA LÖKNI.

de csak annyit írtam, hogy harag már nincs, meg hogy köszönöm.

erre ő, hogy bocs, hogy eddig váratott, és hogy legyek jó, vagy rossz.

erre annyit bírnam neki reagálni, hogy "pffffff :D"

ebben azt hiszem, minden benne van. ha nem is, én tudom, hogy igen. :D

őszintén szólva nem vagyok túl jól. számítottam erre, de elképzelve a dolgok mindig mások. nem baj, mert nagy kő esett le a szívemről. 

ennek az üveg-kártya-várnak szét kellett zuhannia milliónyi apró szilánkra, - már itt volt az ideje. pár nap után minden jobb lesz. még ha most frankón szar is.