Dolgozni 9-től fél 8-ig, köszönet nyilván nuku. Észre se vette senki. Szóvá se tehetem, mert a túlóraátalány tartalmazza ennek az "árát". 4 órát tölteni meddő módon interjúztatással... Azt hinni, hogy kedd van, aztán leizzadni attól, hogy szerda van, és dolog van...
Elküldeni azt a kedves régi barátot a gecibe, aki x éve játssza, h szerelmes, aztán ne találkozzunk, aztán túl van rajta, aztán még sincs, most meg ott tart, hogy az én kurva anyámat, hogy ő nem kell nekem. Hát nem, kösz, NEM.
Kész vagyok rá, hogy a túlóráimból fokozatosan faragjak, mert ez így nem állapot.
Kész vagyok rá, hogy ne reagáljak semmit a "kedves barát" újabb erőszakos, 5 éves ovis szintű hisztigörcseire....
Kész vagyok kialudni magam, és soha többé ilyen "fasza" napot túlélni.
Amen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése